Edany Elizabeth 

  A szomszéd szobában egy leány várta. Ült a földön, és nézett maga elé.  Meg se mozdult, szinte élettelen volt.

Kita: ~7878?~ *lenéz a betört ajtóra* ~7877~ Hát ez csak eggy ajtón mulott *mosolyogva néz Zenora majd elindul a szomszéd szobába*

*végül csak kicsikarta Terahból hogy gyakoroljanak, ehhez levette a piros köpenyét ami edig rajta volt, lenge ruhájába se fázott, Terah már hatalmas feketepárduc alakban van, akkora hogy szinte a lány válláig ér, így elég érdekes a küzdelmük, bár inkább csak azt gyakorolják, a telepatikus kapcsolatot tudják e tartani ha másra kell figyelniük közben, mikor besiklik a kígyó Emily meglepődik, de Terah nem, végighallgatják a mondókaát, majd felkapja a köpenyét, és felugrik a társa hátára, aki nem változik vissza, inkább úgy indulnak el a kígyó után. Emily nyugisan ül a párduc hátán, közben nézi ki kapta meg már az üzenetet*
 

/igaz nem vagyok otthon (még) de telefonról meg oldom/ Tosinamaru: *minden földröl ideérkezö közelébe egy kigyó kúszik, a szájukat a lehetö legnagyobbra széttárják és a következö hallatszik:* Figyelem, ti akik aföldröl érkeztetek, azonnal gyertek a föterem második emeletére, a szoba száma a 7878-as a kigyókat követve megtaláljátok *a kigyok összezárják a szájukat és elindulnak a szoba felé, közbe a farkukkal intenek jelezve hogy kövessék öket

//Nah akkor mikor hazaérek, magfog jelenni a fejes és elmondja, kinek mi lesz a dolga, addig gyülekezzetek valahol, (és megjegyzem nana nagyon kanos lett)//

*mikor visszamentem céltalanul keztem sétálni egyedül s közzbe az eget nézztem*

Kimiko Toho

- Neeeem, az én cicám nem adom! - ellenkezett vigyorogva. - Nagyon szeretem őt. - Nézett rá mosolyogva, majd vissza előre, az útra. - Azthittem, kutyás vagy, igy első ránézésre.

Hikaru Red
 
- Megyek. - ledobta cipőjét, s nadrágját, majd lehúzta piros pólóját. Kisétált a vizhez, és beleugrott. Egy fél percig  benn maradt, majd feljött. Megrázta fejét, majd egy helyben maradt. Megsütötte a nap arcát, s testét. Jobb kezét be feszítette, s kinyújtott mancsát hunyorgó szemei elé rakta. Hiába, mert igyis szikrát bontott benne a nap. Mellén, karján, hasán peregtek le a csillogó vízcseppek, végig járva egész testét. Sármos arcától, egyenesen elrejtett férfiasságáig.

Leyla-Amaterasu
-Nincs, nagyon szeretem őt. Mindig segít és ha fáj valami megvígasztal.. *Mondta, majd odaértek a fürdőhöz. Elbújt, átöltözött, majd beugrott a forró vízbe*
-Wááá. *-* Jössz?

Fray-Saya
-Cicám lenne! A cicák édesek. *Mosolyog, közben elindulnak az edzőtermen kívülre.*
-A te nagymacskád is

Kimiko Toho

- Ha lehetne, milyen állatod lenne? - Kérdezte, majd vissza vette a füleit, s felrakta a fejérae. Felkeltette a párduct, majd felállt. 

Hikaru Red
 
- Mert szeretem. Őszintén? Én neveltem ilyenné. Szereted a társadat, de biztos, hogy van róla rossz véleményed is. Nem? 

Leyla-Amaterasu
*Mosoly* Ne ggódj, tudom hol van. De amúgy..Ha ilyen talpnyalónak tartod őt akkor miért áhítatod ? Szerintem ő úgy érzi, szereted.

Fray-Saya
-Ebben biztos vagyok *Mosoly* Szeretem az állatokat, de sajnos nem volt módom rá, hogy tartsak is. Nem megyünk el innen? Nem a leg romantikusabb hely abban biztos vagyok