Hikaru Red     Sayaya

Felvont szemöldökkel figyelte , ahogy a kettő eggyé vállik. Érdekes pillanat volt. Nem szólt rá semmit, arc vonalai sem reagáltak rá. 
- ffh. - jött egy tüdőhang, de száját még mindig nem nyitottam ki. 
Sayaya mesterére nézett, hogy olvasson az arcáról. Ismeri ezt az arcot... Ezt , ki elfogadja a kihívást, nyugodt, és biztos benne, hogy sikerrel jár. Ura mellé állt, szorosan, biztosítva az idegen számára hova tartozását.

Oiji:
Értem, szóval csak egy egyszerű félig ember félig állat. akkor nem tökölünk az erő gyakorlásával, lépjünk rögtön ahhoz hoogy megtanuljatok egyesülni. *mondta majd egy másik lény képe körvonalazódott körülötte majd egyre élesebbek lettek a vonalai amíg meg nem jelent teljesen* De rég nem csináltuk ezt Ren 



Ren:
Igen elég régen, már kezdett zsibbadni a testem *mondja majd megrázza a lábait* -Szóval ez egyesülés egy nagyon nehéz és fárasztó folyamat, mindenki másképpen csinálja. Mi úgy hogy megfogom a vállát *utánozza amit mond* majd erősen koncentrálok az ő lelkére, majd egyszercsak eltűnök *mondja és már elis tünt majd Oiji átváltozik Renné* Ennyi lenne

Hikaru Red     Sayaya

  - Állati ügyességei megmaradtak. Egyébként, harcos. - jött az egyszerű felelet. Lenézte ezt a férfit, elég mélyen...

Oiji:
~nemtetszik ez a fiú modora eléggé undorító egy ember, még hogy ő fogadta be cöh, még hogy fejleszteni~ -Értem, akkor ti lennétek azok, bocsánat az előbbi szóhasználatért, megszoktam már az itteni beszédet *mondja majd a pálcáját vagy mijét leengedi* -Szóval lássunk hozzá mielőtt a többiek is ideérnek. ~csodálom hogy egy karcolás nélkül ideértek ezen a veszedelmes erdőn keresztül~ Mi a képesége a lánynak?

Hikaru Red     Sayaya

~ ez egy idióta... ~ - fordul a férfi felé.  - Tisztázzuk. Én fogadtam be ezt a ribancot, ő a harcosom. Fejleszteni jöttem ide. Tőlem megdögölhet mindenki... Ha segítséget kérnek, megadom...

Oiji:
Had haljam, te lennél a bátor ember ki bemerészkedik a világunkba? te vagy kit a lány társául fogadott és hajlandó volt veled élni le élete részét? ti lennétek azok kik megakarják menteni a világunkat? *teszi fel a kérdéseket eléggé idióta szóhasználattal*

Hikaru Red     Sayaya

Mind a férfinak, mind a nőnek gyors reflexei vannak. Hikaru kitért az útjukból.
- Sayaya! - üvöltött a leánynak, ki gyorsan reagált is. Kihúzta hosszú, kétélű pengéjét, s visszaverte a tüskéket. Igen kecses mozdulatokkal tette mindezt. Megállt, s kardját elrakta. Élettelen arcát az idegen férfi felé fordította. 

Oiji:
*pár hegyes tüske repül a két erdőben járkáló felé* ~öklesznek azok, de csak ketten vannak, biztos jönnek a többiek is, nembaj jó lesz ez ígyis~ -Kik vagytok ti, kik megmerik tenni hogy a veszély középponjába lépnek. vigyázzatok, hisz nem tudni mi vár rátok még itt, óvatlanok. *jelenik meg mögöttük. mutatva rájuk a pálcájával*

Hikaru Red

Egy erős, magabiztos férfi zavart meg az erdő csendjét. Egy lánnyal oldalán jött. Ő magának sötét haja, s viágosabb szemei voltak. fekete, fehér ívekkel diszített ruhába öltözött, fején egy érdekes sapkával. A nő, kit magát hozott, élettelennek látszott. Csak alávetett talpnyalása szikrázott a szemében, a férfi felé. Hosszú, fehér haja fel volt kötve egy copfba. Vörös szempárossal rendelkezik hozzá. Igen kihívó ruhát visel... Egy fekete csizma, felette egy vörösbugyi, és egy öv, mi kardját tartja. Felette egy fekete-vörös bőr melltartó. Az egész lányt csak egy barna köpeny védte.