Robert Crine                                             Chiakihosi Hama

Oda léptem hozzá, és megöleltem Karlt.

Fogtam kezet a falnak dőlt srácnak, majd bementem az egyik hálóba, és egy  két személyes ágynak elfoglaltam az egyik részét. Nem szeretek egyedül aludni...

-Áh hagyjad...biztos csak valami dühkitörés szerüség, és belőle így jön ki...

*Fejtettem ki, de nem is nagyon foglalkoztam ezzel, inkább megsimogattam Sheena hátát, amiről eszembe jutott hogy be kéne fejezni a masszást, de halloween parti is van*

-Uff....van kedvetek még így is bulizni ?

*Kérdeztem meg tőlük*

-Hm...jah...én meg Lance..

*Fogtam kezet vele, miközben már indultam volna el hogy szétszedjem őket, de addigra már a srác elindult a szobák felé, úgyhogy visszalépve a helyemre tovább ettem a popcornt, majd a másik srácra néztem*

-Kérsz ?

*Kínáltam meg őt is*

Robert Crine                                             Chiakihosi Hama

Alaposan szemügyre vettem ezt a srácot. ~Ránézésre eléggé bejön, de majdmeglátjuk, hogy milyen a személyisége... miii?! nem látunk meg semmit! Itt van nekem Karl~ >//< - vörösödtem el csak úgy kissé, a saját hülyeségemen. Majd megráztam a fejemet, és vettem egy kis popcorn.

Fel se vettem a szót vele, inkább odamentem  a többiekhez köszönteni őket. 
- Robert vagyok. - Ráztam kezet a férfival, puszizkodtam mindkét lánnyal.

Haru Kawasaki:

*Lenézően néztem az új villalakóra aki belépett az ajtón, aztán visszakaptam a fejemet Karlhoz*

-Mivan hangember csak a szád nagy ?

*Kérdeztem meg tőle, majd amikor kérte hogy tegyem le hátradobtam. A feje nagyot koppant a padlón, de ahogy elnéztem nem kezdett el vérezni. A kamerákról teljesen megfeledkezve köptem volna le, de nem süllyedek le annyira. Hátat fordítva mindenkinek elindulok a szobába*

-Hm...esemény van!

*Mondtam, miközben egy tál sós pattogatot kukoricát kezdtem el majszolgatni, majd a lányokra néztem, akik kérdően néztek vissza*

-Most miért ? Élő film! Kértek ?

*Kináltam meg őket. Mivel a háttérben voltunk, ezért nem nagyon hallatszott hogy mit beszélgetünk*

Robert Crine

Beléptem az ajtón. Azonnal megláttam,hogy két kisfiú verekedni akar. Egyszerűen kinevettem őket, hogy valami rangot adjak magamnak. - Rosszkor jöttem? 

Haru Kawasaki:

*Hátradőltem a kanapén, majd kiegyensúlyozva kézre álltam, és mondhatni bukfenceztem egyet, mire Karl elé kerültem, akit megragadtam, majd fölemelve őt előkészítettem az öklömet, ami már várta hogy bemosson egyet ennek a nagyszájú hősnek, de ekkor váratlan módon valami elterelte a figyelmemet, ami nem más volt, mint az ajtó nyekergése*