Valami folytán visszatértem abba a furcsa ruhás küldőmbe, a földön guggolva, majd felálltam és kicsit kőröztem a vállammal.
- Szal' akkor most mi legyen? - néztem Zoéra.

MonaZoe:
Hát mindegy aza lényeg hogy külsőleg te vagy *mosolyog* De add vissza a tested a fiúnak mert ugy jobb lesz gyakorolni

- Nem vagyok valami nagy szakértő - mondtam közbe még mindig "magamat" nézegettem.

MonaZoe:
-Izéé, most csak a tested változott meg vagy a a lelked is a lányé *mondja és közbe a fejét vakargatja* 

Próbáltam a lehető legjobban a lányra koncentrálni, és magamat elhanyagolni, pár percig koncentráltam, aztán kezdtem érezni, hogy kezd megváltozni a testem, ami valljuk be marha furcsa érzés volt. végül megint előtört a sárga energia, és kiütött egy kicsit.




Mikor felkeltem már a lány alakjában találtam magam, ami még kényelmetlenebb volt mint előre. Felálltam, körbe szemléltem magam, és érdekes arcokat vágtam miközben egyes testrészeimre néztem.
- Szóval izé... most lány lettem? - kérdeztem, kicsit "megilyedtem" a lány hangomtól ezért torkomra tettem a kezeim, aztán mikor észbe kaptam lassan letettem őket magam mellé és Zoéra néztem.

Kita:
*visszaérkeznek oda ahonnan elküldte őket a nő majd csak csöndben néznek* Izéé, mi is kapunk valami feladatot ~bár nemigazán vágyom rá de jókisfiúnak kell lenni~

MonaZoe:
Próbáld meg a te lelkedet visszaszorítani míg az övét előnybe részesíteni.

Még kissé fáradt voltam aztán az új ruhát kezdtem szemlélni, majd Zoéra néztem.
- És azt mégis hogy kéne csinálnom? - pislogtam nagyokat xD

MonaZoe:
 *változik vissza zoévá*Remek, nagyon ügyesen csináltátok, van olyan akinek elsőre nem sikerül, de ez nagyon jó volt. Most próbáld meg a testedet átváltoztatni a lányévá.

Felálltam majd közelebb lépkedtem Kurokohoz, elkaptam jobb kezét és magamhoz húztam, kezem a derekára helyeztem, lehunytam a szemem és rá koncentráltam ahogy a Királynő is mondta az előbb.





Mikor hírtelen magához ölelt kicsit elvörösödtem, majd átöleltem őt, és erősen koncentráltam. Egy idő után kezdtem érezni, ahogy fokozatosan fáradok, gondoltam sikerülni fog, mivel ő is sűrűbben vette már a levegőt. Kezdtem halványulni, majd végül teljesen eltüntem, csak Ishi kiáltását hallottam, majd szinte szellemként éreztem magam, testem már nem volt Ishi karjai közt és a fiút sárga aura vette körül, majd mikor csitult annak a gomolygása Ishit láttam meg ahogy egy teljesen más ruhában, sárgán "lángoló" bal szemmel térdel és fáradtan liheg.